Oliva - főoldal

A Gourmet Fesztivál időpontját már a télen bevéstük a naptárunkba, idén mindenképpen szerettünk volt kilátogatni a Millenáris Parkba. Mivel először  jártunk ezen a rendezvényen, nincs összehasonlítási alapom (jobb volt-e vagy kevésbé mint tavaly, stb.).

Nekünk nagyon tetszett a helyszín, kényelmesen elfértek a kiállítók faházai, jól körbe lehetett sétálni, volt elég asztal és pad, hogy ülve is tudjunk enni.

Ami még tetszett:

-          kivétel nélkül minden standnál kedves, közvetlen, barátságos vendéglátókat találtunk; szívesen  válaszoltak a látogatok kérdésére,

-          a tábori körülmények ellenére a tálalás az éttermi színvonalat idézte;

-          könnyű és gyors volt a rendezvény fizetőeszközéül szolgáló fesztiválkártya használata.

Nem tudom, van-e olyan, aki szépen, tudatosan felépített terv szerint tud kóstolgatni egy ilyen fesztiválon: a könnyed fogásoktól a nehezebbek felé, majd a desszertek, és közben ügyelve arra, hogy mindig a passzoló bor legyen a poharában. Nekünk ez nem sikerült, igaz, nem is törekedtünk rá egyáltalán: házról házra sétálva azt ettük, amit éppen megkívántuk. Szerencsére a pocakom jól tolerálta a kicsapongásokat, nem volt gond bonbon után sóletet, majd osztrigát enni.

A nap folyamán közel húszféle ételt kóstoltam, igaz ezt két részre osztva (déltől fél háromig „ebédeltünk”, utána hat körül kezdtünk „vacsorázni”).  Egytől egyig kitűnő finomságok kerültek a tányéromra, most persze sorolhatnék egy csomó jelzőt a fantasztikustól a felségesig, de nem akarok a modorosság csapdájába esni. Sok kellemes meglepetés is ért, az egyik például, hogy szeretem a grízes tésztát (a menzás variáció nem jön be, de a Gresham konyháján teljesen újragondolták ezt az egyszerű fogást).

Néhány fotó (a Gresham nevét az egyik képen rosszul írtam, bocsánat):